Full resolution (TIFF) - On this page / på denna sida - Svéd nyelvtani vázlat - Kortfattad svensk grammatik - Melléknév
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
Below is the raw OCR text
from the above scanned image.
Do you see an error? Proofread the page now!
Här nedan syns maskintolkade texten från faksimilbilden ovan.
Ser du något fel? Korrekturläs sidan nu!
This page has never been proofread. / Denna sida har aldrig korrekturlästs.
1000
Példák: en värm sommar ’(égy) meleg nyár’ varm a somrar ’meleg nyarak’
ett varmt rum ’(egy) meleg szoba’ varma, rum ’meleg szobák’
A melléknevek neutrumát és többes számú alakját rendszerint az egyes számú
utrum alakból képezzük.
2. Bizonyos melléknevek egyes számú semleges nemű alakja a szabályostól
eltérő módon alakul. Róluk a következőket kell tudnunk:
a) Ha a melléknév utrum alakja mássalhangzó megelőzte t-re végződik,
neut-ruma azonos az utrum alakkal. Vonatkozik ez a szabály bizonyos igék múlt idejű
melléknévi igeneveire (perfekt particip) és a melléknevek felső fokú alakjaira is.
Példák: stolt — stoll ’büszke’; svart — svart ’fekete’; lätt — lätt ’könnyű; utmärkt —
utmärkt ’kitűnő’ (utmärka ’kitüntet’); störst — störst ’legnagyobb’ (stor ’nagy’).
lat ’lusta’ neutruma ugyancsak lat, noha itt a szóvégi t-t magánhangzó előzi
meg.
b) Ha a melléknév utrum alakja hosszú magánhangzón végződik, neutrumának
végződése -//, amely előtt rövid mfgánhangzó ejtendő. Példák: blå ’kék’: blått; ny
’új’: nytt: fri ’szabad’: fritt. A többes számú alakok szabályosak: blåa, nya, fria.
c) A-d végű melléknevek, ha végmássalhangzójukat hosszú magánhangzó előzi
meg, semleges alakjukban (~dt helyett) -tt végződésűek (előtte rövid magánhangzót
ejtünk!). Példák: glad ’vidám’: glatt; god (olv. gúd) ’jó’: gott (olv. gott).
d) Az olyan melléknevek és múlt idejű melléknévi igenevek (perfekt particip),
amelyek utrum alakja mássalhangzó megelőzte d-re végződik, semleges alakjukban
(-dt helyett) -t végződésűek. Példák: blind ’vak’: blint; ond ’rossz’: ont; hård ’kemény’:
hårt; mild ’szelíd’: milt.
e) Az -en végű melléknevek és múlt idejű melléknévi igenevek (perfekt particip)
neutruma -et végű. Példák: egen ’saját’: eget; mogen ’érett’: moget; skriven ’írott’:
skrivet (skriva ’ír’); bunden ’kötött’: bundet (binda ’köt’).
f) Az -nn végű melléknevek neutruma -nt végű, például sann ’igaz’: sant.
g) Számos melléknévnek, valamint a jelen idejű melléknévi igeneveknek
(presens particip) és a melléknevek középfokú alakjának nincs külön neutruma, azaz
neutrumként is -1 végződés nélküli alakjuk használatos. Példák: ringa ’csekély’,
öde ’puszta, üres’, levande ’élő’ (leva ’él’), stående ’álló’ (stå ’áll’), större ’nagyobb’
(stor ’nagy’), livligare ’élénkebb’ (livlig ’élénk’).
3. A melléknév állítmányi szerepben (predikativ) ugyanolyan
végződésű, mint a megfelelő határozatlan jelzős kifejezésben. Példák:
sommaren är varm ’a nyár meleg’
rummet är varmt ’a szoba meleg’
somrarna är(o) varma, ’a nyarak melegek’
rummen är (o) varma ’a szobák melegek’
4. A jelzői melléknév határozott alakja. Határozott jelzős
kifejezésekben a melléknév — mind az egyes, mind pedig a többes számban, az
utrumban éppúgy, mint a neutrumban — -a végződésű. Példák:
den varma sommaren ’a meleg nyár’,
det varma rummet ’a meleg szoba’,
de varma somrarna ’a meleg nyarak’,
de varma rummen ’a meleg szobák’.
5. A melléknév ragozásáról jegyezzük meg még a következő kisebb-nagyobb
rendhagyóságokat:
a) a hangsúlytalan -alt -et, -en vagy -er szótagra végződő melléknevek végső
-tf, illetőleg -e hangja kiesik, ha a melléknév utrum alakjához -a végződés járul.
Példák: gammal ’öreg’, ädel ’nemes’, skriven ’írott’, vacker ’szép’ határozott alakja
és többese: gamla, ädla, skrivna, vackra;
b) a liten (neutrum litet) ’kicsi’ melléknév határozott alakja: lilla, többes száma:
små, például en liten gosse ’egy kis fiú’, ett litet barn ’egy kis gyermek’, d e : den
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>