- Project Runeberg -  Svéd-magyar szótár : svensk-ungersk ordbok /
1001

(1972) [MARC] Author: György Lakó, József Fehér - Tema: Dictionaries
Table of Contents / Innehåll | << Previous | Next >>
  Project Runeberg | Catalog | Recent Changes | Donate | Comments? |   

Full resolution (TIFF) - On this page / på denna sida - Svéd nyelvtani vázlat - Kortfattad svensk grammatik - Melléknév

scanned image

<< prev. page << föreg. sida <<     >> nästa sida >> next page >>


Below is the raw OCR text from the above scanned image. Do you see an error? Proofread the page now!
Här nedan syns maskintolkade texten från faksimilbilden ovan. Ser du något fel? Korrekturläs sidan nu!

This page has never been proofread. / Denna sida har aldrig korrekturlästs.

1001

lilla gossen ’a kis fiú’, det lilla barnet ’a kis gyermek’, små gossar ’kis fiúk’, de små
gossarna ’a kis fiúk’, de små barnen ’a kis gyerekek’;

c) az I. igeosztályba tartozó, azaz -a tövű igék műit idejű melléknévi
igenevének (perfekt particip), valamint az -äst végű felsőfokú mellékneveknek a határozott
alakja és többese -e végű, például min älskade vän ’(az én) szeretett barátom’ (älska
’szeret’); häftade böcker ’fűzött könyvek’, de vackraste blommorna ’a legszebb
virágok’;

d) a jelen idejű melléknévi igenevek (képzőjük -ande, -ende)"határozott alakja
és többese azonos a határozatlan alakkal, például en leende flicka ’(egy) mosolygó
leány’, den leende flickan ’a mosolygó leány1, skrattande barn ’nevető gyerekek’.

6. A melléknév fokozása. A középfok képzője -are vagy. -re, a
felsőfoké -äst vagy -st. E végződések az alapfokú melléknév utrum alakjához
járulnak.

a) A melléknevek többsége -are, illetőleg -äst képzővel képezi közép-, illetőleg
felsőfokát. Példák:

kall ’hideg’ kallare ’hidegebb’ kallast ’leghidegebb*

ny ’új’ nyare ’újabb’ nyast ’legújabb’

Az -el, -en, -er végű melléknevek e-\e kiesett a közép- és felsőfokban. Példák:

ädel ’nemes’, ädlare ’nemesebb’ ädlast ’legnemesebb’

mogen ’érett’ mognare ’érettebb’ mognast ’legérettebb’

vacker ’szép’ vackrare ’szebb’ vackrast ’legszebb’

b) Számos melléknév középfokban -re, telsőfokban -st végződést kap, s
egyszersmind a tőszótag o, á, u magánhangzója helyére ö, ä, y lép (umlaut). Példák:

hög ’magas’ högre högst

stor ’nagy’ större störst

låg ’alacsony’ lägre lägst

ung ’fiatal’ yngre yngst

c) Rendhagyóan fokozzuk à következőket:

dålig ’rossz’ sämre sämst

gammal ’öreg’ äldre äldst

god, bra ’jó’ bättre bäst

liten ’kicsi’ mindre minst

ond Vossz’ värre värst

mycken ’sok’ mer (a) mest

många ’sok’ far (a) flest

d) Az -ad, -e, -sk végű és egyéb, hosszabb hangtestű melléknevek, továbbá a
melléknévi igenevek fokozása a középfokban á mera, a felsőfokban pedig a mest
határozószók segítségévei körülírással történik. Példák:

godhjärtad ’jószívű’ mera godhjärtad mest godhjärtad

nitisk ’lelkes’ mera nitisk mest nitisk

älskad ’szeretett’ mera älskad mest älskad

<< prev. page << föreg. sida <<     >> nästa sida >> next page >>


Project Runeberg, Tue Dec 12 00:24:34 2023 (aronsson) (download) << Previous Next >>
https://runeberg.org/svhu1972/1025.html

Valid HTML 4.0! All our files are DRM-free