Full resolution (TIFF) - On this page / på denna sida - Svéd nyelvtani vázlat - Kortfattad svensk grammatik - Ige
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
Below is the raw OCR text
from the above scanned image.
Do you see an error? Proofread the page now!
Här nedan syns maskintolkade texten från faksimilbilden ovan.
Ser du något fel? Korrekturläs sidan nu!
This page has never been proofread. / Denna sida har aldrig korrekturlästs.
1008
jávai egyezik meg). Az erős igék supinuma az erős igék többségéből «it végződéssel
alakul.
Az erős igék főalakjaiban mutatkozó tőmagánhangzó minősége szerint az erős
igék több csoportba sorolhatók..A következőkben csak a fontosabb csoportokat
mutatjuk be (az imperfekt alakjai közül első helyen az egyes számú, második helyen
a többes számú alakot közöljük).
1. A főalakok váltakozó tőmagánhangzói: i — a — u:
infinitiv presens imperfekt supinum
binda ’kötni’ bind-er band, bundo bund-ií
Ugyanígy képezzük a következő igék alakjait: brinna ’égni\ dricka ’inni\ finna
Hálálni’, rinna ’folyni’, springa ’futni, ugrani’, sticka ’szúrni’, vinna ’nyerni’ stb.
II.A főalakok váltakozó tőmagánhangzói: i — e — i:
infinitiv presens imperfekt supinum
skriva ’írni’ skriv-er skrev, skr ev o skriv-it
Ugyanígy alkotják főalakjaikat a következők: bita, ’harapni’, blifva) ’lenni’,
gripa ’megfogni’, lida ’szenvedni’, rida ’lovagolni’, skina ’látszani’, skrika ’kiáltani’,
sprida ’szórni’, stiga ’lépni’.
III. A főalakok váltakozó tőmagánhangzói: y (vagy u) — ö — u:
infinitiv presens imperfekt supinum
flyga ’repülni’ flyg-er flög, flögo flugit
Ugyanígy képezik alakjaikat: frysa ’fázni’, flyta ’folyni*, krypa ’mászni’ stb.
ö, illetőleg u tőmagánhangzó van azon igék imperfektjében, illetőleg
supinumá-ban is, amelyeknek a presense (írott alakban) mássalhangzó + j kezdetű. Ezek
presens töve azonban nem y, hanem u magánhangzót tartalmaz, pl. .
bjuda ’nyújtani’ bjud-er bjöd, bjödo bjud-it
ljuga ’hazudni’ ljug-er ljög, ljögo ljug-it
njuta ’élvezni’ njuUer njöt, njöto njut-it
sjunga ’énekelni’ sjung-er sjöng, sjöngo sjung-it
sjunka ’süllyedni’ sjunk-er sjönk, sjönko sjunk-it
Ugyanezen tő magánhangzó-váltakozást mutatják azok az idetartozó igék is,
amelyek imperfektjében az egyéb alakokban (meg)levő szókezdő
mássalhangzócsoport y-jét nem írjuk. Példák:
gjuta ’önteni’ gjute-r göt, göto gjut-it
skjuta ’lökni’ skjute-r sköt, sköto skjut-it
IV. Egyéb, kevésbé gyakori magánhangzóváltakozások vannak a kővetkező
igék főalakjaiban:
infinitiv presens imperfekt supinum
1. bära ’vinni’ bär bar, buro bur-it
skära ’vágni’ skär skar, skuro skur-it
stjäla ’lopni’ stjäl stal, stulo stut-it
2. draga ’húzni’ drag-er (drar) drog, drogo drag-it
fara ’utazni’ far for, foro far-it
taga ’venni’ tag-er (tar) tog, togo tag-it
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
