Full resolution (TIFF) - On this page / på denna sida - Svéd nyelvtani vázlat - Kortfattad svensk grammatik - Számnév - Ige
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
Below is the raw OCR text
from the above scanned image.
Do you see an error? Proofread the page now!
Här nedan syns maskintolkade texten från faksimilbilden ovan.
Ser du något fel? Korrekturläs sidan nu!
This page has never been proofread. / Denna sida har aldrig korrekturlästs.
1005
a) T 6 s z á m n e v e k :
0 noll
1 en, ett
2 tvä
3 tre
4 fyra
5 fem
6 sex
7 s/z/
8 åtta
9 mo
10 //o
SZÁMNÉV
11 elva
12 to/v
13 tretton
14 fjorton
15 femton
16 sexton
17 sjutton
18 a(de)rton
19 nitton
20
21 tjugoen, -ett
22 tjugotvå
30 trettifo)
40 /yrf/fo;
50 femti(o)
60 sexti(o)
70 sjutti(o)
80 dtf/Yo;
90 n/myo;
100 /zziHi/ra
101 hundraen, -ett
200 tvåhundra
1000 ett tusen
en million ’egymillió*
1-nél magasabb tőszámnév után a főnév többes számban van, pl. jag har två
bröder och tre systrar ’nekem két fiútestvérem és három nőtestvérem van’.
hundra és tusen többes számú alapalakja ragtalan, tehát: fyra hundra ’négyezer’,
fem tusen ’ötezer’, million többes száma millioner; tre millioner ’hárommillió’ stb.
Amikor valamilyen eseménynek az évszámát közöljük, az år ’év’ szót tesszük
a megfelelő tőszámnév elé, pl. Finland erövrades år 1809 (a(de)rtonhundranio)
’Finnországot 1809-ben hódították meg’.
öJSorszámnevek:
1. första
2. andra
3. tredje
4. fjärde
5. femte
•6. sjätte
7. sjunde
8. åttonde
9. nionde
10. tionde
11. elfte
12. tolfte
13. trettonde
14. fjortonde
15. femtonde
16. sextonde
17. sjuttonde
18. a[de]rtonde
19. nittonde
20. tjugonde
21. tjugoförsta
22. tjugoandra
30. trettionde
40. fyrtionde
50. femtionde
60. sextionde
70. sjuttionde
80. åttionde
90. nittionde
100. hundrade
101. hundraförsta
200. tvåhundrade
1000. tusende
1001. tusenförsta
1002. tusenandra
A keltezés módja. Példák: Jag är född den 14 (fjortonde) maj 1896
( a(de )rtonhundranittiosex ) ’én 1896. május 14-én születtem’. — Levélben stb.:
Stockholm den 13 (trettonde) juni 1968 ’Stockholmban, 1968. június 13-án’. — Han
anlände den tredje juli ’ő július 3-án érkezett meg’.
cJEgyéb számnevek:
Va en hülVf eii halvt; V3 en tredjedel, 2/3 två tredjedelar; V4 en fjärdedel; 1 l/2
en och en halv, ett och ett halvt; halvannan, halvtannat; 0,5 fem tion(de)delar.
IGE
A svéd igéknek igenem (genus) szerint cselekvő (aktiv) és szenvedő (passiv)
ragozásuk van.
Az igealakok egy része (személyes névmással kapcsolódva, vagy anélkül) a
cselekvő személyét is megjelöli. Ezek az ige ún. f i n i t alakjai (finita verbformer).
A többi igealak’i g e n é v (infinita verbformer). Ezek: a főnévi igenév (infinitiv),
a melléknévi igenevek (particip) és a supinum.
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
