- Project Runeberg -  Svéd-magyar szótár : svensk-ungersk ordbok /
xiii

(1972) [MARC] Author: György Lakó, József Fehér - Tema: Dictionaries
Table of Contents / Innehåll | << Previous | Next >>
  Project Runeberg | Catalog | Recent Changes | Donate | Comments? |   

Full resolution (TIFF) - On this page / på denna sida - Tudnivalók a szótár használatáról - Anvisningar

scanned image

<< prev. page << föreg. sida <<     >> nästa sida >> next page >>


Below is the raw OCR text from the above scanned image. Do you see an error? Proofread the page now!
Här nedan syns maskintolkade texten från faksimilbilden ovan. Ser du något fel? Korrekturläs sidan nu!

This page has never been proofread. / Denna sida har aldrig korrekturlästs.

XIII

(lásd a 997. lapon). A címszót követi kötőjel után, dőlt betűkkel szedve az ún.
végartikulus (slutartikel), amely az egyes számi határozott alakot (bestämd
singu-larform), egyben a főnév nemét is jelzi: -en, ill. -fl az utrum, -et, III. -t a neutrum,
vagy semleges nem jeleként; majd — ugyancsak kötőjel után — a többes számi
határozatlan alak (obestämd pluralform) végződése. Ha ez utóbbinak a végződése
nincs megadva, ez azt jelenti, hogy a főnév többes számban nem használatos.
Példák:

stol -en, -ar szék

olvasd: stol stolen, stötar; ami úgy értendő, hogy a stol egyes számi határozott
alakja: stolen ’a szék’; a szó utrum nemű; többes számi határozatlan alakja: stolar
’székek’;

hus -el, « ház

olvasd: hus huset, hus; vagyis a hus főnév egyes számi határozott alakja: huset
’a ház’; a szó semleges nemű; többes számi határozatlan alakja pedig azonos az
egyes számival, tehát hus ’házak’;
häfte -t, -n füzet

olvasd: häfte häftet, häften; jelentésük: häftet ’a füzet’, häften ’füzetek’;
talg -en faggyú

olvasd: talg talgen; talg ’faggyú’, talgen ’a faggyú’; többes száma nincs.

Amikor az egyes számi (a továbbiakban: e. sz.) határozott alak és a többes
számi (a továbbiakban: tb. sz.) határozatlan alak (a tőmagánhangzó megváltozása
vagy egyéb rendhagyóság következtében) a fenti példáktól eltér, mindig a teljes
alakot közöljük, pl.

rum1 rummet, = szoba (tehát az e. sz. határozott alak: rummä ’a szoba’; a
főnév neutrum; tb. sz. határozatlan alakja: rum ’szobák’);
ministerium ministeri\et, -er minisztérium

vagyis az e. sz. határozott alak: ministeriet ’a minisztérium’; a szót
kettéosztó függőleges vonal azt jelzi, hogy a többes szám végződése a függőleges vonal
előtti szórészhez járul, tehát: ministerier ’minisztériumok’;
dotter -fl, döttrar [vkinek a] leánya
olvasd: dotter, dottern, döttrar;
mus •en, moss egér
olvasd: mus musen, möss.

Külön említést kívánnak az utrum nemű -a, ill. -e végű, nem igéből képzett
főnevek, amelyek a tb. sz. határozatlan alakban -or, ill. -ar végződést kapnak, pl.
skola* -fl, -or (olvasd: skola skolan, skolor)
pojke -fl, -ar (olvasd: pojke pojken, pojkar).

Ezeknél tehát a többes szám jele nem az egyes számi
alapalakhoz járul, hanem a főnév -a, ill.-e végződésének
helyére lép.

A végartikulus nem járulhat igéből képzett -arz végződésű (utrum nemű)
főnevekhez. Ezek csak egyes számban használatosak, s határozott alakjuk megegyezik a
határozatlan alakkal: erre utal az egyenlőségjel (=). Nemük megjelölésére a
határozatlan névelő megfelelő alakját használjuk, zárójelbe téve, pl.
bdrjan = (en) kezdet

ami azt jelenti, hogy a főnév e. sz. határozatlan és határozott alakja ugyanaz,
tehát början egyaránt jelentheti: ’kezdet’ vagy ’a kezdet’; a szó utrum nemű és
többes száma nincs; en början ’(egy) kezdet’.

<< prev. page << föreg. sida <<     >> nästa sida >> next page >>


Project Runeberg, Tue Dec 12 00:24:34 2023 (aronsson) (download) << Previous Next >>
https://runeberg.org/svhu1972/0013.html

Valid HTML 4.0! All our files are DRM-free