Full resolution (TIFF) - On this page / på denna sida - Tudnivalók a szótár használatáról - Anvisningar
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
Below is the raw OCR text
from the above scanned image.
Do you see an error? Proofread the page now!
Här nedan syns maskintolkade texten från faksimilbilden ovan.
Ser du något fel? Korrekturläs sidan nu!
This page has never been proofread. / Denna sida har aldrig korrekturlästs.
XV
A számnevek (räkneord) összetételei, származékai, valamint a velük
kapcsolatos kifejezések, illetve példamondatok több tő- és sorszámnév használatának
megvilágítására alkalmasak, s ezért több tő-, illetve sorszámnév bokrába felvehetők
lennének. Helykímélés céljából azonban az említett összetételek, származékszók
stb. legtöbbjét csak egy címszó alatt, mégpedig a fem, femte, femtio és femton
szócikkében, illetve összetételei között helyeztük el. Ha a szótárhasználó pl. a
tiotág(et) vagy az àttatåg(et) szavakat keresve, egyiket sem találja meg a betűrendi
helyén, lapozza fel a fem- címszónak tág(et) utótagú összetételét: femtäg(et) ’(az)
öt orai vonat’; miután megkereste a tio jelentését is (’tíz’), könnyen rájön a keresett
összetett szavak értelmére: tiotág(et) ’(a) tíz órai vonat’, áttatág(et) ’(a) nyolc ór$i
•vonat’
A svéd ige (verb) három főalakja: a főnévi igenév (infinitiv), az egyszerű
múlt idő (imperfekt) és a supinum. Címszóként legtöbbször a főnévi igenev áll.
A gyenge igék első osztályába tartozó igéknek csupán az első főalakját adjuk
meg, mert a másik két főalak az infinitiv ismeretében szabályszerűen, minden
nehézség nélkül képezhető, pl.
kalla nevez, hív
a főnévi igenév: kalla ’nevezni, hívni’; az imperfekt: kallade ’(ő) nevezett,
hívott’; a supinum: kallat (az utóbbi két alak a szótarban nincs feltüntetve).
Minden más kategóriabeli igének közöljük mindhárom főalakját, pl.
tro trodde, trott hisz lägga lade, lagt fektet, helyez, tesz
veta visste, vetat tud vinna vann, vunnit nyer
gå gick, gått megy.
Némely ige kétféle ragozást követ. Ezeknek az imperfektjét és a supinumát
mindkét kategória szerint megadjuk, pl.
tala -de, -t (o, költ: talte, talt) beszél
ami úgy értendő, hogy az imperfekt általában talade, a supinum pedig talat,
de a társalgási, ill, költői nyelvben előfordul a talte imperfekt- és a talt
supinum-alak is;
leva levde, levt v. levat él
a főnévi igenév: leva ’élni’; az imperfekt: levde ’élt’; a supinum: levt vagy levat.
A szenvedő igék (passiva verb) külön címszóként való felvételét legtöbbször
mellőztük, mivel azok az aktív tárgyas igékből végződéssel szabályszerűen
képezhetők.
Az indokolt esetben felvett passzív, ill. deponens igéknek mindhárom
főalakját közöljük, pl.
sägas sades, sagts... tyckas tycktes, tyckts...
Az ige tárgyas (transitiv), illetve tárgyatlan (intransitivt voltát általában nem
jelezzük, mert az a jelentésből kiderül.
Amikor ugyanaz az ige tárgyasan és tárgyatlanul is előfordul, a kétféle
kategóriát félkövér római számokkal (I., II.) és vt, ill. vi rövidítéssel különböztettük meg.
Ha ugyanazon ige még visszaható formában is használatos, ezt folytatólagos római
sorszám (a fenti esetben: III.) és tilde után sig visszaható névmás jelzi. Ha az ige
hangsúlyos elváló igekötőkkel is előfordul, ezeket a szócikk végén újabb római
szám (a fenti esetben: IV.) és hgs igek: jelzés után az igekötők ábécé-sorrendjében
találja meg a szótárhasználó, pl.
hälla höll, hållit I .vt... (tárgyas)
II. vi . (tárgyatlan)
III. sig... (visszaható)
IV. hgs igek: (hangsúlyos igekötők)
av...
efter...
emot... stb.
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
