Full resolution (TIFF) - On this page / på denna sida - Tudnivalók a szótár használatáról - Anvisningar
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
Below is the raw OCR text
from the above scanned image.
Do you see an error? Proofread the page now!
Här nedan syns maskintolkade texten från faksimilbilden ovan.
Ser du något fel? Korrekturläs sidan nu!
This page has never been proofread. / Denna sida har aldrig korrekturlästs.
XVII
Egy szócikken belül a szófajok elhatárolása félkövér római számok (I., II.
stb.) és a rövidített szófaji minősítés segítségével történik; lásd pl. till szócikkét.
Áttekinthetőség kedvéért az igen terjedelmes szócikkek tagolására — a római
számok mellett — félkövér nagybetűket (A., B.) is használtunk az adott szócikk
felépítéséhez igazodó funkcióban; lásd pl. a stå igét.
A svéd szavak helyesírása tekintetében a Svenska Akademiens ordlista över
svenska språket (Nionde upplagan, sjätte tryckningen, Stockholm, 1956) c. hivatalos
kiadványt követtük, a magyar szövegben pedig természetesen A magyar helyesírás
szabályai (10. kiadás 3. lenyomat, Budapest, 1959), illetve a Helyesírási tanácsadó
szótár (Budapest, 1961) voit számunkra irányadó.
A magyar szótárirodalomban általános eljárás szerint a svéd igék főnévi
ige-nevét (infinitiv), vagyis legegyszerűbb alakját magyarul a tárgyatlan ragozás
jelen idő e. sz. 3. személyű alakjával értelmezzük, pl.
älska szeret.
Ilyenkor a magyar szóalak nenr pontos fordítása (ekvivalense) a svéd szónak,
s fordításnál nem helyettesíthető be automatikusan a svéd igealak helyébe. Pl. älska,
illetve att älska pontos fordítása: ’szeretni’.
Ugyanígy jártunk el a főnévi igeneves szószerkezetek, kifejezések
értelmezésében is, kivéve azokat a példamondatokat, amelyekben személyhez kötött, ragos
igealak áll.
A szólásokát és közmondásokat lehetőleg nem szó szerint, hanem magyarosan,
azaz a megfelelő magyar fordulattal tolmácsoltuk.
A jelentések közül rendszerint a szó konkrét, illetve általános, leggyakoribb
jelentése szerepel az első helyen, ezt követik — gyakran arab sorszámokkal
elkülönítve — a sajátos, azaz átvitt, illetve szakmai, vagy egyéb, szűkebb körben ismert
jelentések.
A terjedelmes szócikkekben a szókapcsolatokat nyelvtani kategóriák szerint
rendeztük el. így pl. a főnév szócikkében az arab sorszámmal kezdődő
jelentéscsoportokon belül a szókapcsolatok egymásutánja a következő: alanyos szerkezetek
(esetleg a jelzők szerint elrendezve); tárgyas szerkezetek (az igék, ill. jelzők
ábécérendjében); határozós kifejezések (az elöljárók, ill. igék ábécérendjében); lásd pl. kläder
és tanke szócikkét.
Az ige szócikkében a sorrend így alakul: alanyos, illetve tárgyas szerkezetek a
főnevek ábécé-sorrendje szerint; elöljárós vonzatok a prepozíciók ábécérendjében;
segédigés kifejezések a segédigék szerint rendezve; igenévi szerkezetek; esetlegesen
szenvedő alakok (ha a szenvedő ige nem szerepel külön címszóként) a főnevek
ábécérendjében, lásd pl. väcka.
A melléknév szócikkében ez a sorrend: jelzős szerkezetek a főnevek betűrendi
helye szerint rendezve; igés szerkezetek az igék ábécérendjében; elöljárós vonzatok
a prepozíciók sorrendjében; kötőszós szerkezetek a kötőszók ábécérendjében; végül
a melléknév főnévi használatát bemutató kifejezések; vö. stor.
Ezt a módszert a gyakorlatban kellő hajlékonysággal alkalmaztuk, minthogy
jelentéstani, illetve szótártechnikai szempontok miatt gyakran a fentitől eltérő
elrendezésre voit szükség.
A svéd nyelv — a többi germán nyelvhez hasonlóan — rendkívül gazdag
szóösszetételekben. Szótárunkba ezeknek csupán egy töredékét vehettük fel:
egyrészt az általánosan használt, illetve legfontosabb összetételeket, másrészt azokat,
amelyeknek jelentését a magyar szótárhasználó az egyes alkotóelemek jelentéséből
nehezen tudná megállapítani.
Az összetett szavak elrendezése tekintetében szótárunk rendszere a következő.
Ha a betűrendben több, azonos elotagú összetett címszó következik közvetlenül
egymás után, ezeket — helykímélés céljából — egy bekezdésben, úgynevezett bokor-
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
