Full resolution (TIFF) - On this page / på denna sida - Svéd nyelvtani vázlat - Kortfattad svensk grammatik - Főnév
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
Below is the raw OCR text
from the above scanned image.
Do you see an error? Proofread the page now!
Här nedan syns maskintolkade texten från faksimilbilden ovan.
Ser du något fel? Korrekturläs sidan nu!
This page has never been proofread. / Denna sida har aldrig korrekturlästs.
LAKÓ GYÖRGY
SVÉD NYELVTANI VÁZLAT
GYÖRGY LAKÓ
KORTFATTAD SVENSK GRAMMATIK
FŐNÉV
1. A svéd főnevek ragozását elsősorban nemük (genusuk) határozza meg.
Azoknak a nyelvi eszközöknek, amelyek a főnevekhez kapcsolódva azok nemét
jelzik, csupán két alakjuk van, s így — eltérően a némettől — elegendő, ha csupán
két nemet különböztetünk meg: az egyik a közös nem (utrum), amely a hím- és
a nőnem közötti alaki különbség elmosódása útján alakult ki, a másik a semleges
nem (neutrum).
A főnevek nemének jelölésére a svédnek — eltérően a némettől — nem a névelő
a legegyszerűbb eszköze, hanem az ún. végartikulus (slutartikel). A svéd ugyanis a
jelző nélkül álló főnév nemét (és egyben határozottságát) nem a főnév előtt
álló, önálló névelővel jelzi, mint például a német, hanem a szó végéhez függesztett
végződéssel, s ezt a végződést nevezzük végartikulusnak.
A végartikulusnak az egyes számban két alakja van: -(e)n és -(e)t. Az utrum
nemű főnevekhez — többnyire aszerint, hogy mással- vagy magánhangzón
végződnek-e –en vagy csak -n toldalék járul, például: dagen ’a nap’ (dag ’nap’), dörren
’az ajtó’ (dorr ’ajtó’); gossen ’a fiú’ (gosse ’fiú’), skolan ’az iskola’ (skola ’iskola’).
A neutrumok nemét — ugyancsak végződésük minősége szerint–(e)t toldalék
mutatja: bordet ’az asztal’ (bord ’asztal’), huset ’a ház’ (hus ’ház’), äpplet ’az alma*
(äpple ’alma’), häftet ’a füzet’ (häfte ’füzet’). A főnevek többes számú alakjain a
végartikulus -na, -a, illetőleg -en alakú — aszerint ilyen vagy olyan, hogy a főnév
melyik ragozási osztályba tartozik. Példák: skolorna ’az iskolák’ (skolor ’iskolák’),
äpplena ’az almák’ (äpplen ’almák’), husen ’a házak’ (hus ’házak’). L. 997—8. L
2. A főneveknek egyes és többes számuk, s mind az egyes, mind a többes
számban két esetalakjuk (kasus) van: az egyik az alapalak (grundform), a másik a
birtokos jelző esete (genitiv). A főnevekből mind az egyes, mind pedig a többes
számban határozott alakok (bestämd form) és határozatlan alakok (obestämd form)
használatosak. A határozatlanságnak nincs külön jelölője. A határozott alakok
a határozatlan alakokból alakulnak, mégpedig úgy, hogy az utóbbiak felveszik a
végartikulust. A svéd határozott, azaz végartikulusos alakoknak a magyarban
határozott névelős alakok felelnek meg, míg a határozatlan, azaz végartikulus nélküli
alakokat határozatlan főnévvel (tehát vagy határozatlan névelős, vagy névelőtlen
főnévvel) fordítjuk magyarra. Példák: bok ’könyv’, boken ’a könyv’, böcker ’könyvek*,
böckerna ’a könyvek’. Határozott alakja nemcsak az alapalaknak, hanem (az egyes
és a többes számú) genitivusnak is van. Az egyes számú alapalaknak nincs jellemző
végződése, a genitivus ragja mind az egyes, mind a többes számban -s. Egyes számú
határozatlan genitivusok: dags, gosses stb. Többes számú határozatlan genitivusok:
dagars, gossars. A határozott genitivus a határozott alapalakból az -s
genitivusrag-gal alakul, például dagens (= dag-en-s), gossens (= gosse-n-s); dagarnas (=
dag–ar-na-s), gossarnas (= goss-ar-na-s). A genitivusok jelentését szószerkezetekben
szemléltethetjük: en gosses bok ’egy fiú könyve’, gossens bok ’a fiú könyve’, dessa
gossars böcker ’e fiúk könyvei’, gossarnas böcker ’a fiúk könyvei’.
3. A többes számú alapalak végződése tekintetében a főnevek körében
meglehetős tarkaság uralkodik. Ezen alak képzésmódja szerint a főneveket 6 ragozási
osztályba soroljuk.
I. osztály. A többes számú alapalak végződése -or. E végződéssel képezik
többes számukat az -a végű, utrum nemű főnevek. Példák: vecka ’hét’, gata ’utca’,
människa ’ember’ többes száma: veckor, gator, människor. Kivételképpen
idetartozik néhány mássalhangzón végződő főnév is. Például katt ’macska’, ros ’rózsa’
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
