Full resolution (TIFF) - On this page / på denna sida - Svéd nyelvtani vázlat - Kortfattad svensk grammatik - Főnév
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
Below is the raw OCR text
from the above scanned image.
Do you see an error? Proofread the page now!
Här nedan syns maskintolkade texten från faksimilbilden ovan.
Ser du något fel? Korrekturläs sidan nu!
This page has never been proofread. / Denna sida har aldrig korrekturlästs.
998
svan ’hattyú’, toffel ’papucs’, våg ’hullám’ többes száma: kattor, svanor, tofflor,
vågor.
II. osztály A többes számú alapalak végződése -ar. E végződéssel képezi
többes számát az egytagú szavak egy része, az -e végű tőszavak, továbbá az -el,
-en, -er, -dorn, -ing és -ling végződésű főnevek. Példák: bro ’híd’; sjö ’tó’, ö ’sziget’;
båt ’csónak’, dag ’nap’; timme ’óra’, pojke ’fiú’; fågel ’madár’; fröken ’kisasszony’.;
moder (mor) ’anya’, dotter ’leány’, syster ’(nő)testvér’, vinter ’tél’; afton ’est’;
egendom ’tulajdon’; släkting ’rokon’; yngling ’ifjú’ többes száma: broar, sjöar, öar; båtar,
dagar; timmar, pojkar; fåglar; fröknar; mödrar, döttrar, systrar, vintrar; aftnar (!);
egendomar; släktingar; ynglingar.
III. o s z t á 1 y. A többes számú al apai ak végződése -er. Ilyen végződést kap a
-d, -t, -st végű egytagú szavak többsége, továbbá az -ad, -nad, -het, -när, -skap
végződésű többtagú szavak, például: hand ’kéz’: händer; fot ’láb’: fötter; gäst
’vendég’: gäster; månad ’hónap’: månader; byggnad ’épület’: byggnader; rättighet ’jog’:
rättigheter; konstnär ’művész’: konstnärer; kunskap ’ismeret’: kunskaper; vetenskap
’tudomány’: vetenskaper. Idetartozik sok olyan, többnyire idegen eredetű szó is,
amelynek az utolsó szótaga hangsúlyos, például kamrat ’társ’: kamrater; polack
’lengyel’: polacker; kafé ’kávéház’: kaféer; restaurang ’vendéglő’: restauranger;
tryckeri ’nyomda’: tryckerier; parti ’párt’: partier. Ugyanígy néhány további
idegen eredetű szó, például drama ’dráma’: dramer; kollega ’kartárs’: kolleger; museum
’múzeum’: museer.
IV. o s z t á 1 y. A többes számú alapalak végződése -r. Idetartozik némely
magánhangzón végződő, utrum nemű szó, továbbá valamennyi -else végződésű
főnév. Példák: sko ’cipő’: skor; bonde ’paraszt’: bönder; fiende ’ellenség’: fiender;
händelse ’esemény’: händelser; lidelse ’szenvedély’: lidelser.
V. o s z t á 1 y. A többes számú alapalak végződése -n. E végződéssel képezik
többesüket a magánhangzón végződő, semleges nemű szók. Példák: bo ’fészek’:
.bon; hjärta ’szív’: hjärtan; öga ’szem’; ögon (!); öra ’fül’: öron (!); uttalande
’nyilatkozat’: uttalanden.
VI. osztály. A többes számú al apai ak jeltelen, azaz nincs külön végződése.
Idetartozik a mássalhangzón végződő neutrumok túlnyomó többsége, továbbá az
-ande, -are, -er végű, utrum nemű foglalkozásnevek és népnevek. Ha a tőszótag
magánhangzója nem változik meg, az idetartozó szavak többes száma azonos az
sgyes számú alapalakkal. Példák: barn,’gyerek’ és ’gyerekek’; bord ’asztal’ és
’asztalok’; hus ’ház’ és ’házak’; träd ’fa’ és ’fák’; resande ’utas’ és ’utasok’; studerande
’tanuló’ és ’tanulók’, fiskare ’halász’ és ’halászok’; lärare ’tanító’ és ’tanítók’, ungrare
’magyar’ és ’magyarok’; österrikare ’osztrák’ és ’osztrákok’, — Kivételek: land
’ország’: länder; paket ’csomag’: paketer (vagy paket),
A többes számú alapalak képzésérői jegyezzük meg még a következőket:
a) sok főnév a többes számban megváltoztatja tőmagánhangzóját, azaz ún.
umlautot kap, például: fader (far) ’apa’: fäder; broder ’(fiú)testvér’: bröder; fot
’láb’: fötter; stäng ’rúd’: stänger;
b) néhány főnév többes számú alapalakja egészen rendhagyó, például gås
’liba’: gäss; tnan ’férfi’: män; mus ’egér’: möss.
4. A következőkben egy-egy példán feltüntetjük a többes számú alapaíak
képzése szerint más-más ragozási osztályba tartozó főnevek főalakjait. Ezek: 1. az
egyes számú határozatlan alapalak; 2. az egyes számú határozott alapalak; 3. a
többes számú határozatlan a lap alak; 4. a többes számú határozott alapaíak.
I. skola ’iskola’ skolor ’iskolák’
skolan ’az iskola’ skolorna ’az iskolák’
II, droppe ’csepp’
droppen ’a csepp’
droppar ’cseppek’
dropparna ’a cseppek’
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
