Full resolution (TIFF) - On this page / på denna sida - Svéd nyelvtani vázlat - Kortfattad svensk grammatik - Ige
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
Below is the raw OCR text
from the above scanned image.
Do you see an error? Proofread the page now!
Här nedan syns maskintolkade texten från faksimilbilden ovan.
Ser du något fel? Korrekturläs sidan nu!
This page has never been proofread. / Denna sida har aldrig korrekturlästs.
1006
Igeidők: presens (jelen idő), imperfekt (egyszerű v. elbeszélő múlt), perfekt
(befejezett múlt), pluskvamperfekt (régmúlt).
Igemódok: jelentő mód (indikatív) kötő mód (konjunktív) és f e 1
-szólító mód fimperativ).
Az igék egyes számban fental v. singular) és t ö b b e s számban
(flertal v. plural) ragozhatók, de a.mai nyelv — kivéve az ünnepélyes
stílusformákat — mindkét számban az (eredetileg) egyes számú alakot használja.
Az igei cselekvés személyét — első személy, második személy, harmadik
személy — a svéd nyelv is megkülönbözteti, de jelölésük a mai nyelvben nem.
személyjelekkel, hanem" lexikális eszközökkel (egyebek között névmások segítségévei)
történik.
Szerkezetükre nézve az igei paradigma alakjai részben egyszerűek, részben
ösz-szetettek. Egyszerű időalakok a presens és az imperfekt. Összetett
időalakok a presens perfekt és a pluskvamperfekt. Az igék tövét
legtöbb esetben úgy kapjuk meg, hogy a jelen idejű infinitiv -a végződését elhagyjuk;
ha az ige infinitivje nem -a végződésű, töve azonos az infinitivvel. Példák: tal-a
’beszélni’ töve tal-; köp-a ’vásárolni’ töve köp-; rid-a töve rid-; ro ’evezni’ töve rö-.
Ahhoz, hogy az igéket ragozni tudjuk, ún. főalakjaikat kell ismernünk. Az igék
f ő a 1 a k j a i: az infinitiv, az imperfekt és a supinum. Az ige főalakjai együttesen
alkotják az ige témáját.
Az imperfekt (egyszerű múlt) alakítása vagy bizonyos végződésnek a tőhöz
csatolása útján, vagy pedig az ige tőmagánhangzójának a megváltoztatásával
történik. Azokat az igéket, amelyek imperfektjüket bizonyos végződéssel képezik,
gyenge igéknek, azokat pedig, amelyeknek az imperfektje a tőmagánhangzó
megváltoztatásával alakul, erős igéknek nevezzük. A gyenge és az erős igék
nem csupán imperfektjük, hanem supinumuk Jképzésmódjában is különböznek
egymástól.
A) Gyenge Igék
A gyenge igéket az imperfekt végződése szerint 3 igeosztáíyba soroljuk.
I.igeosztály. Az imperfekt végződése -ade, a supinumé -at.
A jelen idejű alak (presens) -ar végű. Példa:
infinitiv presens imperfekt supinum
tala ’beszélni* tal-ar tal-ade tal-at
Hasonlóan alkotja főalakjait a svéd igék többsége, pl. kalla ’hívni’, bada
’fürödni’, dansa ’táncolni’, telefonera ’telefonálni’ stb.
Néhány ige csak supinumképzése alapján sorolható ide, egyébként azonban
rendhagyó:
heta ’neveztetni’ het-er het-te het-at
leva ’élni’ lev-er lev-de lev-at
veta ’tudni’ vet viss-te vet-at
II. igeosztály. Az imperfekt végződése általában -de, de k, p, s, t vagy
x után -te. A supinum végződése -t. A jelen idejű alak -er végű. Példák:
böja ’hajlítani’ böj-er böj-de böj-t
köpa ’vásárolni’ köp-er köp-te köp-t.
Ha az ige töve r végű, a presens azonos, a mássalhangzón végződő puszta tőve 1
(az egyéb igékben jelentkező -er presensjel elmarad). Példák:
höra ’hallani’ hör hör-ae hör-t
köra ’hajtani’ kör kör-de kör-t
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
