Full resolution (TIFF) - On this page / på denna sida - Svéd nyelvtani vázlat - Kortfattad svensk grammatik - Ige
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
Below is the raw OCR text
from the above scanned image.
Do you see an error? Proofread the page now!
Här nedan syns maskintolkade texten från faksimilbilden ovan.
Ser du något fel? Korrekturläs sidan nu!
This page has never been proofread. / Denna sida har aldrig korrekturlästs.
1007
Ugyanígy alakul egy-két l tővégződésű ige presense is:
tála ’tűrni’ iái tál-de tát-t
mala ’őrölni’ mai mal-de [mal-it]
Jó néhány ige a gyenge igék 2. csoportjára jellemző végződéssel képezi
imper-rendhagyó l^Äbblte ^ ^
infinitiv g presens ^ ímperfekt supinum.
dölja ’elrejteni’ dø7/-*r tfoMe
glädja ’megörvendeztetni’ gläd-er glad-de glaí-t
skilja ’elválasztani’ skilj-er ikil-de skil-t
spörja ’kérdezni’ spörj-er spor-de svor-t
städja ’kibérelni’ städj-er stad-de stat-t
stöd(j)a ’támogatni’ stöd(j)-er stöd-de stót-t
sälja ’eladni’ sälj-er sål-de sål-t
välja ’választani’ välj-er val-de val-t
vänja ’szoktatni’ vänj-er van-de van-t
b) Egyéb rendhagyók:
bóra ’kelleni’ bör bor-de bor-l
’lägga ^hdyezni’ fägg-er ía-de * fagJ
säga ’mondani’- säg-er sa-de sag-t
sätta ’helyezni’ sätt-er sat-te sat-t
(Vörå) ’lehet’ tör ior-de -
III. igeosztály. Az Ímperfekt végződése -dde, a supinumé -it Az
idetartozó egyszerű igék főnévi igeneve egyszótagos és azonos a tővel (sohasem -a végű).
Presenstíkben puszta -r végződés van. Példák:
tro ’hinni’ tro-r tro-dde tro-tt
Ilyenek még: bo ’lakni’, rö ’evezni’, sy ’varrni’, fly ’szökni’, klå’3kaparni’ stb.
B) Eros igék
Imperfektjük egyes számú alakjának nincs olyan időjelszerű végződése, mint
a gyenge igek ímperiektjenek. Az egyszerű eios igek impertektjenek egyes szama
egyszótagos tőalak, amely azonban rendszerint más tőmagánhangzót tartalmaz,
mint a presens (más ablautfokon áíl). Az eros igék imperfektjének - eltérően a
gyenge igékétől — van külön többes számú alakja. Végződése: -o. E többes alak
n a k a tőmagánhangzójával azonos — ^aszerint, hogy nz ige az erős^igék melyik
Az’ erős1 igék2többségének infinitivje (főnévi igerieve) -a végű, (egyes számú)
presens alakjának végződése pedig -er. -r végű igető után a presens -er végződése
elmarad, például bär-a ’vinni’: bär; skära ’vágni’: skär. Ugyanígy alakul néhány -l
w’ghangzójú tő presense, pl .gala ’kukorékolni’: gal; stjäla ’lopni5: stjäl. - A supinum
töve is magánhangzóváltakozást mutat: tőmagánhangzója az eros igék egyes
csoportjaiban azonos ugyan a presens tőmagánhangzójával, más csoportokban azonban
1 • vbözik tőle (némely csoportban az ímperfekt többes számának tőmagánhangzót
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
