Full resolution (TIFF) - On this page / på denna sida - S - spritta ...
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
Below is the raw OCR text
from the above scanned image.
Do you see an error? Proofread the page now!
Här nedan syns maskintolkade texten från faksimilbilden ovan.
Ser du något fel? Korrekturläs sidan nu!
This page has never been proofread. / Denna sida har aldrig korrekturlästs.
spritta
687
språkman
(-en) bolond; ~ (språngande) naken
anyaszült meztelen; ~ (sprängande)
ny vadonatúj; ~ vaken teljesen éber v.
felébredt
spritta spratt, spruttit I. vi ficánkol,
izeg-mozog; vonaglik, rángató(d)zik;
remeg, (meg)rezzen; det spritter i
kroppen på mig egész testemben
remegek; ~ av liv pezseg az élettől;
~ av otålighet remeg a
türelmetlenségtől II. (hgs igek:) ~ till av rädsla
Összerezzen félelmében; ~ upp ur
sömnen felriad v. felrezzen álmából
sprittande ficánkoló, izgő-mozgó;
vonagló; rángató(d)zó; remegő; vara ~
glad majd kiugrik a bőréből örömében;
~ gott lynne pezsgő v. sziporkázó
jókedv; ~ musik pattogó zene
sprittermcmeter -n, -metrar
borszeszhőmérő
spritt |galen -galet spritt -naken -naket
spritt
sprittning -en, -ar ficánkolás,
izgés–mozgás; vonaglás, rángató(d)zás;
meg-v. felrezzenés, felriadás
spritvaror plur szeszes italok
spritärter plur (fejtett) zöldborsó
sprucken sprucket repedt, hasadt;
repedezett, hasadozott (vö. spricka);
spruckna läppar kicserepesedett
ajkak; ~ röst repedt hang
sprudel -n, sprudlar (feltörő)
melegvízforrás, meleg vizű gyógyforrás
sprudla buzog, bugyog; átv pezseg;
~ av kvickhet sziporkázóan szellemes;
~nde kvickhet sziporkázó szellemesség
sprund -et, — 1. dugó, dugasz (hordóé);
nyílás, szád, csaplyuk (hordón) 2.
hasíték, kivágás, slicc (ruhadarabon)
-hål -et, = szád, csaplyuk (hordón)
spruta I. s: -n, -or fecskendő (orv is);
få en ~ injekciót kap II. vt, vi
fecskendez), kilövell; (sugárban) előtör,
spriccel; bepermetez; ~ vatten på
elden vizet fecskendez a tűzre, vízzel
oltja a tüzet; ~ eld tüzet okád
(vulkán); villámokat szór (szem); hans
ögon sprutade gnistor szikrázott a
szeme III. (hgs igek:) ~ fram
(sugárban) előtör, kilövell, spriccel; ~ in
befecskendez; injekciót ad (ngn vkinek);
~ upp felíövell, -fröccsen, -spriccel;
~ ut kifecskendez, kispriccel;
(sugárban) előtör v. (ki)Ömlik, kilövell
sprut|bil -en, -ar tűzoltóautó
(fecskendővel) -hus -et, = tűzoltószertár -måla
festékszóróval fest -pistol -en, -er
festékszóró (pisztoly) -slang -en, -ar
tűzoltótömlő
språk -et, = 1. nyelv; ungerska ~et
a magyar nyelv; döda ~ holt nyelvek;
främmande ** idegen nyelvek;
undervisning i främmande ~ idegen
nyelvek tanítása; det talar sitt eget ~
ez magáért beszél 2. beszélgetés;
be-széd(mód), stílus; ge v. slå sig i
~ med ngn beszédbe v. szóba elegyedik
vkivel; i högre ~ emelkedett nyelven,
fennkölt stílusban; på vanligt ~
mindennapi nyelven; föra ett simpelt ~
közönségesen (v. vulgáris nyelven)
beszél; inte vilja ut med ~et kerülgeti
mint macska a forró kását, nem
mondja ki ami a szívét nyomja; ut med ~ett
na gyerünk csak ki vele!, nos halljuk 3.
mondás; kärnfulla ~ velős mondások
språka beszélget, cseveg (om ngt
vmi-rol)
språkas språkades, språkats: ~ vid
(egymással) beszél(get)nek; det får
vi ~ vid om senare erről majd később
beszél(get)ünk, ezt majd később
megbeszéljük
språk {atlas -en, -er nyelvatlasz
-begåvning -en, -ar nyelvtehetség (átv is)r
nyelvkészség -bruk -et nyelvhasználat,
-szokás -egenhet -en, -er nyelvi
sajátosság -familj -en, -er nyelvcsalád
-fel -et, — nyelvi v. nyelvtani hiba
-forskare [-o-] -n, == (kutató)
nyelvész, nyelvtudós -forskning [-o-] -en,
-ar nyelvtudomány, (összehasonlító)
nyelvészet(i kutatás) -förbistring -en,
-ar (bábeli) nyelvzavar -kunnig -t
nyelveket ismerő v. tudó -kunskap
-en, -er nyelvismeret, -tudás -kurs
-en, -er nyelvtanfolyam -känsla -n
nyelvérzék -lag -en, -ar 1. nyelvi
törvény 2. pol nemzetiségi nyelv
használatára vonatkozó törvény -lektion
-en, -er nyelvlecke, -óra; ge ~er
Nyelvórákat ad
språklig -t nyelvi, nyelvészeti
språk] låd a -n: o slå upp ~n kinyitja a
száját, elkezd beszélni -lära -n, -or
nyelvtan -lärare -rt, = nyelvmester;
nyelvtanár -lärarinna -n, -or női
nyelvmester; nyelvtanárnő. -man
<< prev. page << föreg. sida << >> nästa sida >> next page >>
